A hazánknál nem sokkal nagyobb területű közép-amerikai ország őslakói a maják. A népesség 55%-a maja, 37%-a mesztic. A hivatalos nyelv a spanyol, de máig elterjedten használják az indián nyelveket is. A maja magaskultúra az amerikai kontinens legősibb civilizációja, történelmének kezdete időszámításunk előtt több ezer évre vezethető vissza. Az i.e. 400-as évektől már több, 5-10 ezer lakosú várossal rendelkeztek, sőt El Mirador környékén létre jött a kontinens első politikailag szervezett állama, 26 várossal. Az ekkor épített utak Közép-Amerika legbujább esőerdőiben máig jól láthatóak a levegőből.
A maják fénykorában, (i.sz. 250-900 között) hatalmas építészeti és mérnöki remekműveket alkottak – ezek egyrészt városok és szakrális helyek (templomok és a szent labdajáték helyszínei) voltak, másrészt utak, csatornák és víztározók. A mezőgazdaságra épülő társadalom nagyban függött az időjárástól, a csapadéktól. Az egyik ilyen (ma is vízzel teli) tározó méreteit mutatja, hogy számítások szerint kb. 2,25 millió köbméter víz befogadására és kinyerésére volt alkalmas. A békés majákról vallott kép az utóbbi évek kutatási alapján megdőlni látszik. Mágikus vallásosságukban a harcnak és az emberáldozatoknak éppúgy szerepe volt mint az aztékoknál.
A spanyol hódítók érkezésekor a maja birodalom már letűnt – aszály, éhínségek és háborúk miatt helyi királyságokra szakadt az egykor egységes államszervezet. Herman Cortes, Mexikó meghódítója egyik kapitányát és öccsét Pedro de Alvadarót hatalmazta meg a terület meghódítására. Az 1523-ban betörő spanyoloktól elkapott fertőzések megtizedelték a lakosságot és az egymás ellen kijátszott törzsek hamar feladták az ellenállást. A terület 1524-től 300 éven át szolgálta gyarmatként a Spanyol Koronát. Az első spanyol várost Guatemala néven 1527-ben alapította Alvadaro az Agua- és Fuego vulkánok között. A z elnevezés indián eredetű, jelentése "farakások helye", esetleg "tűzokádó hegy". E név később végzetszerűen kísértett. Guatemala városát 1541-ben földrengés és iszapár elpusztította, majd a tartományi székhely nemsokára Antiguába költözött, de 1773-ban egy földrengés-sorozat ezt a várost is eltűntette a föld színéről. Antigua azóta történelmi emlékhely, turistalátványosság és a világ egyik legismertebb kávétermő-területe! A kávé termesztése is a spanyol hódítóknak köszönhető, ők terjesztették le a haszonnövényt egész Új-Spanyolországban (a közép-amerikai spanyol gyarmatokon).
A spanyol főkapitányság az alapítók iránti tiszteletből megőrizte a Guatemala nevet, sőt az új fővárost is így keresztelte el. A név az 1821-ben kivívott függetlenség után is megmaradt, bár az ország ekkor még magában foglalta a mai El Salvador, Nicaragua, Costa Rica és Honduras területeit. E tartományokból alakult meg a Közép-Amerikai Egyesült Államok, de a szövetség csakhamar felbomlott, és polgárháborúban részekre szakadt. Az 1870-es évekre a kávé vált az ország legfontosabb termékévé. A kitermelt ásványkincsek (nikkel, ólom, cink…) mellett, és a gyapot, cukornád, banán előtt a mai napig egyik vezető kiviteli cikke a kávé.
A második világháború utáni hidegháborúban az Egyesült Államok által támogatott, szovjet és legfőképp Kuba-ellenes katonai kormányok igazgatták az országot. A kormány félkatonai milíciái néztek szembe a népi oldal partizán- és gerillahadseregeivel. Az évtizedekig tartó dzsungelháború 1996-ban ért véget, Bill Clinton 1999-ben kért bocsánatot azért, hogy az Egyesült Államok támogatta a civileket terrorizáló guatemalai hadsereget. Így vagy úgy, de Guatemala ma a demokratikus országok táborát erősíti, ’96 óta demokratikus választásokkal és kormányzással. Az Államokkal kialakult szoros kapcsolat pedig segítette gazdaságuk fejlődését, kávéjuk túlnyomó többségét is ezen a piacon értékesítik.
Guatemala éghajlata, domborzata és talaja tökéletes a kávé termesztéséhez. Felszínét a Kordillerák, magas vulkáni hegyvonulata uralja, itt található Közép-Amerika legmagasabb csúcsa a 4220 méteres Tajumulco. Az amúgy is igen értékes talajt a gyakori vulkáni tevékenység csak tovább gazdagítja. A forró égöv ellenére, a nagy magasságnak és a hegyek védő koszorújának köszönhetően éghajlata szubtropikus. Az évi középhőmérséklet 18°C, a legalacsonyabb januári 16,3°C-tól a legmagasabb májusi 19,6°C-ig terjed a havi átlaghőmérséklet, hőingadozás tehát gyakorlatilag nincs! A májustól októberig tartó "nyarat" csak a gyakori esőzés különbözteti meg a száraz "téltől". Mindezen adottságok predesztinálják a Guatemalai kávé minőségét.
Szakértők egybehangzóan vallják, hogy az ország magasföldjeiről érkező, kiemelkedő minőségű tételek a világ legfinomabb, jól megkülönböztethető és felismerhető, egyedi és különleges kávéi közé tartoznak. Ennek – a termőhely adottságai mellett – oka, hogy Guatemala több tradicionális bourbon és typica fajtát őrzött meg és termeszt mint bármely más latin-amerikai ország. Ez, ha nem is garantálja de megmagyarázza a guatemalai kávék általános csészeminőségét, ami mindig feltűnően összetett és izgalmas. Eme tulajdonság miatt használják a keverékekben (különösen eszpresszó esetében) a guatemalait "fűszerezésre" – kis százalékban adagolják, mint valami igazán egzotikus fűszert főzéskor, hogy izgalmasabbá tegye az ételt.
A már említett Antigua környéke Guatemala leghíresebb kávétermő tája. Az itteni kávék az illat-összetettség (füst, fűszerek, virágok, esetekben csokoládé) és a különböző jellegű savasság (lágyan fénylőtől a tisztán erőteljesig) bámulatos kombinációit adják. Az utóbbi években az Atitlan-tó termőterülete is hasonló elismertségnek örvend, de az innen érkező kávék kevésbé testesek és gyakran jóval élénkebb savakkal bírnak.
Más guatemalai kávék – mint például a Coban-i ültetvényekről érkezők vagy a "karibi oldal" híres dűlőin, Huehuetenango környékén termők – jóval lágyabbak, talán mert kitettebbek az óceáni levegőnek. Teltségük, finom és kerek aromaprofiljuk miatt közkedveltek, de talán kevesebb izgalom és erő rejtőzik bennük.
Az országban elterjedt az árnyékos, madár- és környezetbarát, tudatos földművelés, sőt a teljesen organikus (öko) gazdálkodás is megjelent több farmon. Guatemalában a Nemzeti Kávészövetség (Asociación Nacional del Café), az "Anacafé" szabályozza az ágazat működését.
Forrás: Kávéházak.hu