A Pall & Yotz kávépörkölő manufaktúra egy dologban biztosan dobogós helyet foglal el az országban: ennél kisebb ilyen típusú tevékenységet végző vállalkozás nemigen akad kis hazánkban. A téma iránti érdeklődés, a hobbi, az analizáló és kísérletező habitus együttese hívta életre, és a jelek szerint tartja is életben ezt a kis üzemet. A pörkölés egy 2 kg kapacitású gázos dobpörkölőn zajlik számítógépes kontrollal. A kis méret korlátozottá teszi a gyártási volument, az értékesítés kizárólag végfelhasználók felé történik, boltban, webshopokban, üzletekben nem kapható meg a termék. A vásárlói kör: főként magánszemélyek, néhány kávézó, étterem, valamint kávéfogyasztásra igényesebb irodai felhasználókból áll össze. A nagyjából fix szortiment felöleli a klasszikus olaszos vonalat éppúgy, mint néhány izgalmasabb single origin tételt, de csak oly mértékben, hogy a weboldalra tévedő ne vesszen el a kínálatban. Ez teljes mértékben a pörkölő igényeihez igazítva állt össze, az egész koncepció alapja az, hogy jómagam milyen típusú kávékat fogyasztok szívesen és azt milyen formában venném meg jó szájízzel. Az ok nagyon egyszerű: sem a kereskedelemhez, sem a marketinghez nemigen konyítok, így kénytelen vagyok arra hagyatkozni, hogy talán más is hasonló igényekkel bír e téren, tehát azt és úgy kínálom, amit magam is szívesen vennék vásárlóként. A Kávékorzó tesztjére küldött minta ezúttal a klasszikus olaszos ízvilág egyik 100% arabika blendje a szortimentből, ami szinte a kezdetektől fogva megtalálható ott Choco Madness néven. Közép- és dél-amerikai, valamint indonéz fajták keveréke, csokis, pörköltmagvas, pirított kenyérhéjra emlékeztető jegyek, enyhén fanyar kakaóporos lecsengéssel és egy kis sav gerincet is csempésztem az íz profilba, némi izgalom gyanánt. Hogy ez mennyire sikerült, azt a tesztelő csapat majd megírja, a vásárlóim zömének szerencsére ízlik - tudtuk meg a forgalmazótól.
Tisztelt Olvasó!
Tesztünk óhatatlanul szubjektív, eredményeink függnek a rendelkezésünkre álló gépektől, és a tesztelők egyéni izlésétől, mindazonáltal elég jól megközelítik azt a végeredményt, amit egy fogyasztó fog tapasztalni otthonában a hozzávetőleg hasonló képességű háztartási gépei birtokában. A kereskedelmi minőségű (tehát kiváló) gépeket használó kávézók hozzáértő személyzettel sokkal többet is kihozhatnak a kávékeverékekben rejlő ízekből, de hozzáértés és a minőség iránti elkötelezettég hiányában a mi eredményeinket is alulmúlhatják.
Pontozás:
Krém egységessége, tartóssága: 1-5 pontÍz harmónia: 1-10 pont
Testesség: 1-5 pont
Ár/érték arány: 1-10 pont
A tesztelés szempontjairól bővebben itt olvashat!
Kávé típusa: Pall & Yotz Choco Madness
Pörkölés ideje: 2023.02.07, Lejárat ideje: , Csomagolás: 250g-os szelepes csomagolás
Ár: 11.180.-Ft/kg (2800/250g) , Forgalmazó adatai
Rocketeer:
Idei első tesztkávénk igényes, szelepes, simítózáras csomagolásban érkezett, a felirat szerint “Csokiőrületre” számíthatunk, valamint információt kaptam a pörkölés időpontjáról is, ami szerint kézhez vételkor alig volt egyhetes az anyag, ezért miután megbizonyosodtam arról, hogy még meglehetősen sok széndioxidot ereszt magából a kávé, szellőztettem pár napot, mielőtt elkezdtem a tesztelést. A zacskóból jóféle sült kenyérhéjas, csokoládés, arabikás illatok áradtak. Szemrevételezve a szemeket úgy láttam, hogy nagyrészt arabikaszemeket tartalmaz a kávé, méretük enyhén változó, a pörkölési szint egységes, a közepestől némileg sötétebb. Égett, töredezett babokkal nem találkoztam. Az “Őrület” részemről elmaradt, már ami a csokisságot illeti, azonban ez nem baj, sőt! Annál sokkal összetettebb a kávé, hogy pusztán csak csokisként jellemezzük. Alacsony hőfoktól az igen magasig kísérleteztem, szerencsére nem volt kényes erre az anyag, nem tudtam megégetni. Nálam a legemlékezetesebbet érdekes módon közepes hőfokon hozta, ekkor a fővonal valóban egy nagyon finom, magas kakaótartalmú étcsokoládé volt, amit remekül egészít ki a mandula/marcipán, mogyoró, sült kenyérhéj, egy kis fűszeresség és némi karamellás édesség, picinyke savassággal a korty végén. Utóíze enyhén kakaós, mokkás, kicsit füstös. Vizuálisan nagyon szép volt a kávé: gyönyörű, olvasztott csokoládéhoz hasonló, tigriscsíkos lefolyás, szépen mintázódó és igen vastag krema. Az ital olajossága nagyon jó volt, koffeintartalmát alacsonynak, testességét jónak éreztem. Mint fentebb írtam, szinte elronthatatlan volt a kávé. Nálam azonban a meglehetősen alacsony (arabikához mérten) dózis, 17.5-18 g (dupla esetén), közepes hőfok, standard vagy kicsivel hosszabb lefolyási idő, eszpresszó kimenettel hozta a legjobb eredményeket. Az egyetlen picinyke “problémám” a kávéval az édessége volt, ezt egy kicsit alacsonynak éreztem, talán egy kicsivel világosabb pörköléssel megfoghatóbb lett volna. Tejben is hozta az elvárhatót, kapucsínóban is remekül megmaradt a karaktere. Ajánlom a kávét az olaszos vonal és a tejes italok rajongóinak.
Kávégép: Rocket Giotto Premium Plus (fejhőmérő) / Kávéőrlő: Fiorenzato F64
Pontszám: Krém: 5 / Íz, harmónia: 9 / Testesség: 4 / Ár-érték arány:8 / Összpontszám: 26
SicTransit:
Soron következő tesztalanyunk - némi képzavarral élve - egy rég nem látott régi ismerős volt, Pál Józsitól a Choco Madness. Sokunk (presszó)kávés életútjának meghatározó része a prohardver.hu “Hardcore café” oldala, ahol lelkes amatőrök osztják meg kávéval-gépekkel-őrlőkkel kapcsolatos javaslataikat, de pl. jelen tesztet írók jó részei is ott verbuválódott. Az egyik jellemző válasz a “mit vegyek, mivel induljak el?” kérdésre az, hogy ha valaki szereti a klasszikus ízvilágú kávét, de az olasz importtermékek helyett hazai pörkölő tételeit kóstolná, akkor bátran keresse a PallYotz blendejeit, így sokan kóstoltuk ezeket kávés utunk elején - jómagam is. A csomagolás a márkától megszokott szelepes, műanyag zacskó, a szükséges infók külön matricával ráhelyezve. A zacskóban ép, egész szemek fogadnak, a közepesnél szemre kissé sötétebbre pörkölve (10/16). Az előkészítés során az őrlőt nálam meglehetősen durva irányba kellett állítani, illetve a fordulatszámot is a magas tartomány felé közelítettem ezzel imitálva az olasz presszóőrlők tulajdonságait. A kávé gyönyörű vöröses-mogyoróbarna színben csapolódik, a krema vastag, olajos, robusztás kávékat idézően bőséges. A kávé üresen nem túl attraktív, így szerkesztőségi javaslatra - életemben először - kipróbáltam egy kanál cukorral. Így már valóban édes, csokoládés, mazsolás, illetve melaszos-aszalt gyümölcsös jegyeket mutat, markáns testtel, hosszú lecsengéssel. Tejes italban szerintem nem muzsikált kiemelkedően, persze soha rosszabb kapucsinót ne kapjunk.
Kávégép: Rancilio Silvia PID / Kávéőrlő: Mahlkönig K30/Niche Zero
Pontszám: Krém: 5 / Íz, harmónia: 7 / Testesség: 5 / Ár-érték arány: 7 / Összpontszám: 24
Szabiakos:
Soron lévő teszt alanyunk egy régi klasszikus, ami sok évvel ezelőtt az egyik első frissen pörkölt kávém volt, amivel bele kezdtem a presszózásba. Jelen minta egyszerű, de dizájnos csomagolásban érkezett. Ha emlékeim nem csalnak valamivel sötétebb pörkölésű mint régen. A szemek mérete változó, rajtuk olajkicsapódás látható. A pörkölés igen friss volt, így az első napokban még nem voltak olyan tiszták az ízek. A darálót meglehetősen durva irányba kellett tekerni, hogy szép lefolyási időt kapjuk, ami igazából széles tartományban meglehetősen jól tudott működni (25-35 sec). A hőfokot legjobban a közepes vagy az alatti skálára volt érdemes beállítani, ami nálam 86-90 fok között volt. A lefolyás szép aranybarnán indult és szinte cremaként folyt le az egész ital, aminek mennyisége idővel csökkent, de még így is minden tekintetben átlagon felüli volt. Ízek tekintetében hozta a klasszikus dél olasz jegyeket, ahogyan a neve is mutatja felfedezhető a csoki, kakaó, nugát, égett grillázs. Kis cukor hozzáadásával rumos-diós, sportszeletes ízeket csalhatunk elő. Utóíze hosszan lecsengő. A kávé testessége kiváló, szirupos, savassága nagyon enyhe. Tejes italok alapjaként is jól szolgál, azonban szerintem dupla eszpresszóként a legjobb egy minimális cukor hozzáadásával, de nélküle is kiváló. Ajánlanám mindenkinek, aki szereti ezt az „olaszos” stílust, nekem nem ez a vonal a kedvencem, de jelen blend tényleg kitűnik az átlagból.
Kávégép: Gaggia Classic Full Tuning / Kávéőrlő: SM97+ZM kés
Pontszám: Krém: 4,5 / Íz, harmónia: 9 / Testesség: 4,5 / Ár-érték arány: 7 / Összpontszám: 25
Lorien:
Ismét egy régi ismerős érkezett, a Pall & Yotz Choco Madnese már járt nálam, igaz meglehetősen rég kóstoltam utoljára. Emlékeim szerint akkor még valamivel világosabb volt, de a pörkölések sötétedése mostanában úgy látszik, hogy folyamatos trend, és ennek a blendnek nem is áll rosszul. A csomagolása egyszerű, de jó dizájnú, műanyag, simítózáras, szelepes zacskó. Bontáskor erőteljes, jellegzetes ropis-mokkás illat fogad, a szemek változatos méretűek, már a dél-olasz stílust idézően sötét pörkölésűek, némely kávébabokon olajkicsapódás is látható. Az őrlést valahol a joker fokozaton érdemes keresgélni, normál 18-19 gramm körüli dupla dózissal. Hőfok tekintetében nem különösebben kényes, a normál arabika tartomány kiválóan működik. Már itt érdemes megjegyezni, hogy ha megvan a sztenderd tankönyvi lefolyás, rögtön húzzunk 1-2 ricnit a finomabb irányban, és csak és kizárólag 40-50 másodperces, szinte befulladósan, csöpögősen meginduló, szűk dupla risztrettókat húzzunk le belőle, mert így lesz az igazi. Ekkor csészénként másfél mokkáskanál barnacukor jár hozzá, és egy kis csokoládé mennyországot kapunk cserébe. De visszatérve az értékeléshez, a lefolyása rendben van, normál és risztrettó esetben is, a krém mintázódik, megfelelő mennyiségű és minőségű, a cukorpróbát is állja, igaz, csak süppedősen, aránylag rövid ideig megtartva. Ízvilága a minőségi dél-olasz blendeket idézi, erősen étcsokoládés, kakaós, pörköltmogyorós, égetett cukros, karamellás. A barnacukor pedig tényleg csodát művel a risztrettóval, igazi minőségi étcsokoládé-bombát varázsol, némi mazsolás, aszalt gyümölcsös, marcipános beütéssel. Normál eszpresszó esetén tejes italokkal is érdemes próbálkozni, főleg a rövidebb műfajokkal, de miután ezekkel megvoltam, semmi mást nem kívántam belőle, csak a csöpögős risztrettót, míg a csomag tartalma el nem fogyott.
Kávégép: La Cimbali Domus Classic / Kávéőrlő: Mazzer Mini
Pontszám: Krém: 4,5 / Íz, harmónia: 7,5 / Testesség: 4 / Ár-érték arány: 8 / Összpontszám: 24
Weinmaker:
Ez a teszt egy picit a hóhér akasztása, persze jó értelemben. A pörkölő mester régebben a Kávékorzó tesztelő csapatát is erősítette, mint anno a Casmo-s srácok. Szóval mondhatni régi ismerős. Ettől függetlenül nincs kivételezés és kesztyűs kéz, de térjünk vissza a tesztre. A csomagolás nem rossz, de kicsit nehezen barátkoztam meg ezzel a színárnyalattal. Szerencsére a többi összetevő, mint a szelep és a simítózár a helyén volt, csakúgy mint a fontos információk. A bontásnál kicsit meglepődtem, mert sötétebbre pörkölt szemek kandikáltak ki a tasakból, mint amire számítottam. Az őrlőt az átlagosnál durvább irányba kellett állítanom, hogy normál lefolyást kapjak, míg hőfok tekintetében az átlagos arabika hőfok teljesen rendben volt. Mondhatni egyáltalán nem kényes a kávé, nehéz elrontani. A lefolyás gyönyörű, mondhatni valódi krémfolyam érkezik a csészébe, ami 100% arabika blendhez mérten viszonylag ritkaságszámba megy. A crema állagára és olajosságára egy rossz szavunk sem lehet. Gyönyörűen mintázódik, a cukrot szépen tartja, a csésze falát megfestve könnyedén kitart a fogyasztás végéig. Ízében a név valóban visszaköszön. Nem lövöm le a poént, de a csokiőrület jelen van a csészében. Mint egy jobb fajta dél-olasz blend: kakaós-étcsokoládés, karamellás, égetett cukros jegyek, amit egy kis cukorral felturbózva mazsolás, marcipános, rumos-diós (sportszeletes), aszaltszilvás aromák is előcsalogathatók. Szóval bátran használjuk, mert ennek a műfajnak jól áll. Testessége is nagyon jó. Utóízében a csokisság megy tovább, egészen hosszú lecsengéssel. Nem árulok el újdonságot, hogy én kifejezetten kedvelem ezt a vonalat (ezen szocializálódtam). Elsősorban eszpresszónak fogyasztottam, de sikerült pár kellemes kapucsínót is készítenem belőle. Mondanám, hogy bárkinek ajánlom, de az újhullámos fanoknak nem biztos, hogy bejön.
Kávégép: Gaggia Classic Full tuning/ Kávéőrlő: Mazzer Major+Mazzer C151 kés/ Víz: BWT Water&More Bestmax
Pontszám: Krém: 5 / Íz, harmónia: 8,5 / Testesség: 4,5 / Ár-érték arány: 8 / Összpontszám: 26
Név | Krém | Íz | Test | Ár | Össz: |
Rocketeer | 5 | 9 | 4 | 8 | 26 |
SicTransit | 5 | 7 | 5 | 7 | 24 |
Szabiakos | 4,5 | 9 | 4,5 | 7 | 25 |
Lorien | 4,5 | 7,5 | 4 | 8 | 24 |
Weinmaker | 5 | 8,5 | 4,5 | 8 | 26 |
Összegzés:
Viszonylag egyszerű dizájnú csomagolás, de minden fontos elemet tartalmazott, beleértve a szelepet és a simítózárat. A kávébabok nagyjából egységes, közepesnél sötétebb pörkölésűek. Töredezett szemmel nem, de egy-két sötétebb szemmel találkoztunk. A legjobb eredmény érdekében az őrlőt az átlagosnál durvább irányba érdemes beállítani, úgy, hogy tankönyvi, vagy annál lassabb lefolyást kapjunk. Egyesek elmentek egészen 40 másodperc környékéig is a lefolyási idővel. Hőmérséklet tekintetében az átlagos arabika hőfok környékét ajánljuk, de bátran lehet próbálkozni, hogy kinek, mi jön be, mert nem kényes alapanyag. A lefolyás szép, a krém mennyisége, állaga, olajossága nagyon jó, szépen mintázódik, a cukrot süppedősen nyeli el, és kitart a fogyasztás végéig, megfestve a csésze oldalfalát. Ízében a jobbfajta dél-olasz blendek köszönnek vissza. Kakaós, étcsokoládés alapon, mogyorós, marcipános, rumos-diós, mazsolás, aszalt szilvás jegyeket fedezhetünk fel, különösen egy kis cukor hozzáadásával. Jelen esetben a cukor nem ördögtől való, hanem egy picit a műfaj sajátja. Ettől függetlenül mindenki el tudja dönteni, hogy tesz bele, avagy sem. A testesség szintén nagyon jó. Utóíze hosszan tartó, csokoládés lecsengéssel. Ez a blend valóban kiérdemli a „choco madness” nevet. Elsősorban eszpresszónak, vagy risztrettónak ajánljuk, de tejes italokban is simán hozza a kötelező szintet. Az olasz stílus kedvelőinek figyelmébe ajánljuk, bár valószínűleg sokan ismerik.
A teszthez használt kávégépet a Pasco Kft. biztosította. A legfinomabb kávé elkészítéséhez a BWT vízszűrő megoldásait ajánljuk.
A tesztel kapcsolatos véleményét elmondhatja fórumunkban. Kattintson ide!