KezdőlapbelépésregisztrációFórumkosárfacebookyoutube

Egy csésze kávéhoz például 120 liter víz szükséges

egy csésze kávéhoz 120 liter víz kellMinden termék, még az elektronikus chipek előállításához is víz szükséges, egy csésze kávéhoz például 120 liter - hangsúlyozta Somlyódy László akadémikus, egyetemi tanár, aki a Víz a változó világban: néha a sok is kevés címmel tartotta meg kedden a magyar tudomány ünnepén a Víz napjának vezető előadását.

Mint kifejtette, a víz stratégiai kérdés, amelynek fontosságát még mindig nem ismerték fel. Napjainkban soha nem látott gyors változások zajlanak: népességnövekedés, éghajlatváltozás, városiasodás, amelyek a rendelkezésre álló vízkészletek kimerüléséhez vezethetnek. A Földet ugyan a kék bolygónak is szokás nevezni, hiszen felületének kétharmadát víz borítja. Ugyanakkor neves tudósok egyre gyakrabban beszélnek vízválságról, mondván, hogy a XXI. század fejlődését meghatározó tényező a víz lesz.

"Sok-e víz vagy kevés? - tette fel a kérdést az akadémikus, aki szerint a válasz a készletek, a népesség és a regionális eloszlás egymáshoz való viszonyában keresendő.

Bár nagyon sok vízzel rendelkezünk, a Föld készleteinek csupán 2,5 százaléka az édesvíz. Ennek nagy része nehezen hozzáférhető - ez egyrészt szilárd halmazállapotú, a gleccserek jege, másrészt a talajvíz. Egyenetlen a vízkészletek elosztása - a gondok többsége az úgynevezett fejlődő világban jelentkezik. Egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, évente ötmillió csecsemő hal meg a szennyezett víz által terjesztett fertőzések következtében - magyarázta.

A fejlett világ ugyanakkor pazarlóan bánik az ivóvízkészletekkel, s nagyok a hálózati veszteségek is. Noha az ember ivóvízszükséglete évente mindössze egy köbméter lenne fejenként, a háztartások sokkal többet fogyasztanak. Magas az ipar, s a mezőgazdaság vízigénye, mindennek következtében az egy főre eső vízfogyasztás eléri az évenkénti ezer köbmétert.

Minden termék előállításához ugyanis víz kell: az elektronikus chipekhez 20 liter, egy csésze kávéhoz 120, a pamutpólóhoz pedig 4000. A legtöbb - 16 ezer liter - 1 kilogramm marhahús előállításához szükséges.

Ezzel kapcsolatban a tudós kitért a termékek adásvételével megvalósuló virtuális vízimportra is. Paradox módon a vízhiányos Afrikából importálja a legtöbb virtuális vizet Európa: évenként egy Dunányit, s ugyanennyit Dél-Amerikából.

Somlyódy László beszélt az úgynevezett osztott vizekről, a nemzetközi vízgyűjtőkről, amelyek a jövőben politikai instabilitáshoz, vagy akár konfliktusokhoz is vezethetnek az érintett országok között az alacsony vízhozam, vagy a vízszennyeződés miatt. Ugyanakkor rámutatott, hogy a legtöbb ilyen osztott víz esetében lehetséges az ésszerű kompromisszum, az egyetlen problematikus térségnek Közép-Ázsiát nevezte.

A térség gondjait illusztrálva beszélt az Aral-tóról. Az 1960-as években ez a világ 4. legnagyobb tava volt, mára az átgondolatlan öntözés miatt pedig az eltűnés fenyegeti. Vize sósabb mint a tengereké, s térségében sóviharok pusztítanak.

Magyarország kapcsán az akadémikus elmondta, hogy nincs súlyos baj, de időben fel kell készülni a globális felmelegedés gerjesztette változásokra. Az Alföld lehet a kritikus térség, amelyet leginkább érinthetnek majd a szélsőséges hatások, egyszerre sújtja majd az árvíz, aszály, belvíz.

"Ez lehet a kritikus térség Magyarországon a foglalkoztatottság, a szegénység, a versenyképesség szempontjából is" - mondta Somlyódy László, aki szerint mindenekelőtt jövőkép, s ennek alapján kidolgozott stratégia kell.

Forrás: MTI