Cukrot a kávéba, mézet a teába? Édesítőt ebbe is, abba is? Előbbiekre pánikszerűen nemet mondasz, félsz a kalóriáktól? Segítünk eligazodni.Az Oltalom Egészségvédő Alapítvány táplálkozásbiológiára szakosodott mérnökét, Tóth Gábort kértük, ismertesse a három édesítő élettani hatásait.
– Az emberiség korán felfedezte az édes ízt a gyümölcsökben, gyökerekben, de a cukorrépa és a cukornád fantasztikus lehetőséget kínált az íz iparszerű előállítására. A fehér cukorral megjelent a nagyon magas energiabevitel lehetősége, amivel addig nem is volt különösebb baj, amíg az emberek lemozogták, és mértéktartóan fogyasztották a mai időkhöz képest. A 20. században viszont már egyenesen fehér halálnak nevezték a cukorfogyasztást, és a század második felében egyértelműen kiderült káros hatása.
Fehér cukor
A kristálycukor fogyasztás és a csontritkulás, valamint a fogbetegségek kialakulása összefüggő folyamatok. Általában akinek romlik a foga, annak a csontrendszere is gyenge, hiszen ezek a szervezet kalciumraktárai. A cukor egyéb hatása a gyomorban is érzékelhető, hiszen mindenki ismeri az érzést, amikor egy tortával végződő, kiadós ebéd után elfogja az álmosság, fáradtság. Ha még le is fekszik egyet aludni, a gyomor működése majdnem leáll. Ébredés után jön a dekoncentráció, a türelmetlenség, az idegesség a gyomorban keletkező erjedési termékek miatt. A bélrendszerben a cukor a gombás megbetegedések melegágya. Terheli a hasnyálmirigyet is.
Barna cukor és méz
A mézről már több jó elmondható, de azt is ajánlott mértékletesen fogyasztani.
– Sokszor ajánlják az egészséges táplálkozásra buzdító szakemberek, hogy süteményt is lehetőleg mézzel süssünk, ne cukorral.
– Igen, de tudni kell, hogy 50 C fok fölött a mézben károsodnak az enzimek, bomlanak a vitaminok, lényegében cukorszirup lesz belőle, amely az ásványi anyagokon kívül más hatóanyagot nem tartalmaz. Zab- vagy köleskásába már főzés közben is lehet kis mézet csöpögtetni, de a többit azután tegyük bele, ha már kihűlt.
– Mi a helyzet a gyümölcscukorral meg a barna cukorral?
– A gyümölcscukrot jó szívvel ajánlhatom, hiszen kétszer édesebb a fehér cukornál, de azt sem szabad mértéktelenül fogyasztani, a máj elzsírosodhat a sok fruktóztól. Ebből még cukorbetegek is havonta egy kilót elfogyaszthatnak, de ennél több egészségeseknek sem ajánlott. Igaz, árban drágább a cukornál, viszont nem terheli a hasnyálmirigyet, és kevésbé erjed. A barnacukor a cukorrépa rostjait és ásványi anyagait tartalmazza, a nádcukor a nád rostjait. Ezek is jobbak a fehér cukornál, de drágábbak.
Mesterséges édesítő
– A végére hagytuk a mesterséges édesítőket. Melyik fajtát érdemes használni, és melyiket kerüljük?
– A mesterséges édesítőket laboratóriumban állítják elő, nagyon sok termék alapanyaga az aszpartám, amely többek között idegrendszeri, vagy éppen bőr- és nyálkahártya- (fekélyek) megbetegedések okozója. Diabetikus ételekben természetesen ki lehet váltani velük a cukrot, de hosszú távon mellékhatásokat okoznak. Azért nem megoldás a mesterséges édesítő, mert a fentieken kívül még étvágygerjesztő hatású is, nassolási kényszert okozhat éppen azért, mert nem tartalmaz energiát. Ezért gyakori, hogy édesítőszer fogyasztása mellett a fogyókúrázónak nem sikerül fogynia.
– Akkor reménytelen az igyekezetünk, hogy az édesség iránti vágyunkat valami természetes, egészséges édességgel csillapítsuk?
– Nem. Jó hír, hogy vannak újfajta édesítőszerek. Egyik kiváló termék a sztewia, amely gyógynövényből készül, igaz, borsos az ára. Folyik a kísérlet, hogy édesgyökérből is nyerjenek jó minőségű édesítőszert, de ennél még nem sikerült kiküszöbölni a növény ízét. A csicsóka is alkalmas édesítésre, sűrítéssel fruktózos szirup készíthető belőle.
Forrás: Ötvenentúl