Vágyunk csillogó tárgyát a szokásos masszív és biztonságos csomagolás védi.
A dobozban találunk többek között 2db -Rocket logóval ellátott- szűrőtartó kart, jó minőségű fém tampert, törlőkendőt, használati útmutatót hagyományos papír és DVD formátumban is.
A Giotto könnyen felismerhető sziluettje nem változott, de mért is változtattak volna egy ilyen tökéletes formavilágon…
Nézzük csak közelebbről, mi változott a V1-es modell óta!
A legfeltűnőbb dolog a jobb oldalon elhelyezkedő manométer, mely a kávékészítéskor fellépő nyomást mutatja, de ez már nem mindenkinek újdonság, hiszen ez a második műszer korábban, a V2-es modellnél mutatkozott be először.
A V3-asunk igazi meglepetése a csepptálca kihúzásakor pillantható meg.
Igen, arról a kék számokat mutató digitális kijelzőről van szó, amin van két nyomógomb is.
A kávégépek technikai fejlődését az utóbbi években nyomon követő olvasók már biztosan tudják, hogy ez a digitális felület nem más, mint egy PID szabályozó.
- Mi az a PID szabályozó és mit keres egy kávégépben?
A PID szabályozó egy olyan elektronika, ami a rendszerünket a beállított értéken tartja.
Jelen esetben ez a kávégépünk bojlerében lévő víz hőmérsékletét jelenti.
Tehát a szabályozó segítségével beállíthatjuk a bojlerben lévő víz hőmérsékletét 1°C-os pontossággal.
A korábbi Giotto modelleknél ezt a szabályozást egy mechanikus elven működő nyomáskapcsoló végezte, melyet, ha állítgatni akarunk, akkor le kellett hozzá csavaroznunk a csészemelegítő tetőt.
Ez alapján elég egyértelmű, hogy korábban ezt az állítási lehetőséget a gyártó – leginkább biztonsági okokból - szándékosan nem adta a felhasználók kezébe.
- Miért is van erre szükség, miért jó nekem, ha állíthatom a bojler vízhőmérsékletét?
A PID szabályozó lehetővé teszi, hogy biztonságosan, 116-124°C között beállíthassuk a bojler vízhőmérsékletét, mely közvetlen hatással van a készülék gőzteljesítményére és a kávé kivonatolásához használt víz hőmérsékletére nézve egyaránt.
- Én azt olvastam, hogy az eszpresszó kávé készítéséhez 92°C-os vízre van szükség.
Nem sok az a 116-124°C?
Mivel a Giotto egy hőcserélő elven működő kávégép, így az adott esetben 116°C-os víz nem érintkezik a kávéval, az csak egy hőátadó közeget biztosít a víztartályból pumpált víz megfelelő (adott esetben mondjuk 92°C-os) hőmérsékletre melegítéséhez.
Ahhoz, hogy ezt megértsük, a gyártó mellékelt egy táblázatot, melyet a Giotto használati útmutatójában találhatunk:
A táblázat első sorában láthatjuk, hogy pl. a 118°C-ra állított bojler a főzőfejen mérve 90,4°C-os vizet eredményez, tehát ezen a hőmérsékleten történik majd a kávé kivonatolása.
A gyártó biztosít minket, hogy ezeket az értékeket a szakmai körökben elismert SCACE thermofilter nevű speciális hőmérő eszközzel mérték be.
A teljes tartományt kihasználva a kávékészítésre használt víz hőmérsékletét így 89-98°C között változtathatjuk.
1-2°C változtatás is sokat módosíthat az elkészült kávéital ízén, így a PID szabályozó segítségével egyszerűen és biztonságosan beállítható vízhőmérséklettel saját ízlésünkre hangolhatjuk a készített italt.
A vízhőmérséklet variálásával érdemes kísérletezni!
Az eredmények ízléstől és a felhasznált kávé alapanyagtól függően változhatnak, de vannak tippjeim, melyek általában működni szoktak:
Pl. hagyományos, olasz stílusú Arabica-Robuszta eszpresszó kávékeverékek esetén, ha keserűnek érezzük az italt, akkor állítsuk a vízhőmérsékletet alacsonyabb értékre!
Friss pörkölésű (nem öregebb, mint 1 hónap) Arabica keverékek vagy single origin Arabica kávék szintén nem igényelnek magas vízhőmérsékletet (89-92°C), az idősödő pörkölt kávéra azonban jellemző, hogy magasabb vízhőfokot (93-95°c) kell választanunk az élvezhető ízek kinyeréséhez. Általánosságban az is elmondható, hogy a savas, savanykás ízérzet visszaszorítható, elnyomható a vízhőmérséklet emelésével.
A vízhőmérséklet állításával egyetemben változik a Giotto gőzteljesítménye is.
A legalsó, 116°C-os értéken (0,7 bar) is fel tudunk vele gőzölni két kapucsínóhoz elegendő tejet, de koránt sem olyan virgonc, mint mondjuk 124°C-ra állítva (1,2 bar). Ha nem akarunk kávékészítés közben párhuzamosan tejet habosítani, akkor célszerű előbb elkészíteni az eszpresszó alapokat, majd a PID -et gyorsan beállítani 124°C-ra és csak ekkor kezdeni a gőzölést!
A Rocket Giotto V3 legfőbb erényét kitárgyalva még találtam pár érdekességet, melyek egy része már a V2-es modellben is megvolt:
- Tépőzárral rögzített bojler hőszigetelés a gyorsabb felfűtés és jobb hőstabilitás miatt.
- Biztonsági szelepek és termosztátok garmadája, az esetleges műszaki hibából adódó túlfűtés elkerülése végett.
- Okos előáztatás: a funkció lényege, hogy a kávéfőzést indító kar felhúzása után a víznyomás nem azonnal ugrik fel 9 bar-ra, hanem fokozatosan, először 2, majd 4 bar-on időzik egy kicsit és csak utána éri el a 9 bar-t, ezzel elősegítve a kávépogácsa egyenletesebb átnedvesítését, mely egyben a kávé egyenletesebb kioldódásának is a kulcsa.
- Rezgéscsillapító műanyag betét a víztartály fedőben.
Úgy gondolom, hogy a V3-as Giotto -val a Rocket Espresso Milano kihozta a maximumot, amit a hőcserélős E61 konstrukcióból ki lehet hozni.
Kíváncsian várom, hogy hozzá tudnak-e még tenni valamit a jövőben!
A bemutatót Temesvári Szabolcs készítette.