Kihasználva a kellemes őszi időt, kilátogattam a Hungexpo területén már 31. alkalommal megrendezett Hoventa szakkiállításra, amelyen a kiállítók a szálloda- és vendéglátóipari szakembereknek mutathatják be legújabb eszközeiket, termékeiket és innovációikat.
Természetesen kifejezetten kávés szemmel voltam kíváncsi a rendezvényre, így nekivágtam felfedezni az „A” pavilon kávés résztvevőit. Némi barangolás után lelkesedésem kissé alábbhagyott, mivel egyetlen egy kávés kiállítót sem láttam!
Volt egyébként minden más, utazás, autó, szoftverfejlesztés...
Természetesen ilyen könnyen nem adtam fel, és a csarnok hátsó része felé örömmel fedeztem fel, hogyha nem is túlzottan nagy arányban (inkább kevesen), de a kávés szakma is képviseltette magát.
Haladjunk szépen sorban. Elsőként a Molinari standjánál álltam meg, ahol Horváth Lajos (Luigi) készítette a kávékat az érdeklődőknek. Itt egyből össze is futottunk Hajcsunk Tiborral, a SCAE koordinátorával, és Sóti Róberttel. Egy kellemes risztrettót kortyolgatva beszélgettünk a szakkiállítási tapasztalatokról, majd sétáltam tovább a következő kiállítóhoz.
Itt Jura szuperautomata kávégépeket, és kis kapszulás rendszerű készülékeket mutattak be az érdeklődőknek.
A Vértes Food Kft. Cellini standja következett, ahol Dinga Csabával beszélgettem, miközben igencsak nagy volt a sürgés-forgás. Folyamatosan álltak sorba a kávékat és kávéitalokat kóstolni vágyók. Kétféle Cellini keverékből készültek az eszpresszók, kapucsínók, tejes italok és kávékoktélok, igény szerint Monin szirupokkal tuningolva.
Itt összefutottam több Kávékorzó olvasóval is, illetve a Cellini standján szorgoskodott Juhász Edit Latte Art bajnok, aki hamarosan utazik Koreába a világbajnokságra. Többek közt erről is jót beszélgettünk Edittel, miközben egy parádés eszpresszó machiátót készített, természetesen egy latte art szívecskével díszítve.
Megkóstoltam a Tre Marie frissen sütött prémium kategóriájú péksüteményeit is, melyek hagyományos olasz tésztából készült, eredeti olasz édességek. Nem árulok el titkot azzal, hogy valóban nagyon finomak voltak.
Innen átsétáltam a Has Bean standjára, ahol szintén sok érdeklődő kóstolhatta meg az újhullámos vonalat képviselő pörkölő termékeit. Rendszeres olvasóink tudják, hogy testületileg nemrég vettünk részt egy Has Bean kóstolón a Tamp&Pull-ban.
Következő állomás a Lavazza hivatalos hazai forgalmazója a Team-Spirit Kft., ahol Hegedűs Tiborral beszélgettem. Elmondta, hogy az eddigi nagyon erős Horeca vonal melett komolyan koncentrálnak a lakossági és irodai fogyasztókra is. Tervei között szerepel a Lavazza jelenleginél is nagyobb jelenléte az összes szektorban.
Ezt követte a Veronesi boxa. A Farfalla Caffé Kft.-től Mikus György osztotta meg tapasztalatait a márkáról, és annak hazai jelenlétéről. Szó esett tervekről és koncepciókról is.
Jártam még a Trewex Kft. standján is, ahol egy szimpatikus úr szabályosan rámkiabált, amikor a pultnál lévő hölgytől szerettem volna kérdezni, majd igencsak rosszul esett neki, hogy szóba kellett állnia valakivel, és szabályosan lerázott. Ezek után már értettem, hogy miért nincs annyi érdeklődő ott, mint máshol.
Megemlíthetném még az Il Mio-t is, ahol akár hányszor arra sétáltam, egyetlen érdeklődő sem volt. Köszönhető ez annak, hogy az ott tartozkodó személyek egymással kedélyesen beszélgetve, az érdeklődőktől gyakorlatilag elfordulva ültek. Azt már meg sem említem, hogy a mindenütt ingyenesen kóstoltatott kávékat náluk egy automatából kínálták 200 forintos áron. No comment!
Minden esetre számomra érthetetlen, hogy miért fizet ki valaki (vélhetően komoly összeget) egy kiállításon való részvételért, ha nem foglalkozik az érdeklődőkkel? Nem is érdekes, ez legyen az ő problémájuk!
Összességében vegyes érzelmekkel távoztam a rendezvényről. A viszonylag kevés kiállító picit szomorúvá tett (bár biztosan sok okot lehetne találni a miértekre), viszont örömmel töltött el a legtöbb résztvevő szakmai hozáállása, még a negatív példáktól eltekintve is.