Kávédaráló bemutatónk következő példánya nem más, mint a WBC (World Barista Championship) hivatalos kávédarálója, amely a Mahlkönig hazai forgalmazója Hajcsunk Tibor jóvoltából vendégeskedett nálam. Nagyon kíváncsian vártam a tesztet, mivel az itthoni saját őrlőm is Mahlkönig, igaz „csak” egy Vario, amely nagyon belopta magát a szívembe ( egy Mazzer Super Jollyt cseréltem le miatta).
A Profimat Kft-től kaptam egy La Piccola Sara Inox podos kávégépet, hogy ha gondolom próbáljam ki, mutassam be a Kávékorzó olvasóinak, és mondjam el a véleményem róla. A gép egyszerű, nagyon letisztult dizájnnal rendelkezik, ami nekem személy szerint bejön, szerintem bármely konyhába, vagy irodába tökéletesen beilleszthető.
Mert kell egy daráló, kezdte múltkori kávédaráló tesztünket Zsurzs Jenő (Yeahhh), és milyen igaza van. A szerencsésebbek előbb, a többiek utóbb döbbennek rá, hogy daráló nélkül ugyan van élet, de az sivár és szürke, ugyanis a minőségi kávézás elengedhetetlen kelléke a jó kávédaráló. Tudom, van akinek a fülén jön ki, de nem lehet ezt a dolgot elégszer hangsúlyozni.
A cikkben egy rugós-karos gépet szeretnék bemutatni és egyben azt is bizonyítani, hogy egy viszonylag kisebb kazános, háztartási méretű kávégéppel is finom eszpresszókat lehet készíteni.. Külsőre a Ponte Vecchio Export sokaknak talán nem túl vonzó, de szabályos, négyszögletes vonalaival és króm színével bármely konyha komoly darabja lehet. Régimódinak is tűnhet a felépítése, de ez nem jelenti azt, hogy nem felel meg a mai igényeknek. Komoly szakmai tapasztalat és hagyomány áll a szerkezet mögött. Az olasz kézimunka jegyei felfedezhetőek a gépen.
"Kell egy csapat" - mondta a kultfilmmé lett Régi idők focija főszereplője, Minarik Ede. Kell egy daráló - szól az "eszpresszó-biblia" egyik alaptétele, melyet persze általában igyekszik elengedni a füle mellett a minőségi, otthoni kávékészítéssel egyre lelkesebben ismerkedő felhasználó. Miért? 
