Kávé Kávéfőző Kávékapszula Kávédaráló Kávékereső

Új kávézók Budapesten: van még hely?

A gazdasági válság csak átmenetileg vetette vissza a nemzetközi kávézóláncok magyarországi terjeszkedését. Az idén már sorra nyílnak az új kávézók, köztük a régóta várt amerikai Starbucks első budapesti láncszeme.

A WestEnd City Center bevásárlóközpontban nyitja meg első budapesti kávézóját az amerikai Starbucks még az idén – jelentette be a napokban a régiós franchise-jogokat birtokló American Restaurants Holdings SE (Amrest). A pontos dátumot nem árulták el, de a piaci pletykák szerint pár hét, maximum egy hónap múlva átvágják a szalagot. Ám a világhírű kávézólánc magyarországi piacra lépéséről olyan régóta keringenek a hírek, hogy sokan csak akkor hajlandók azt tényként elfogadni, ha a csészéjükben gőzölög az első starbuckos kávé. Legutóbb 2008-ban röppent fel a hír, hogy a Váci utcában nyílik meg az első üzlet, ám akkor a gazdasági válság miatt visszavonulót fújt a cég. Mindenesetre a Facebookon megjelenő bejegyzések tanúsága szerint a magyar rajongótábor tagjai már lázasan ostromolják a WestEndben a jövendő üzlethelyiségben dolgozókat, hogy minél több információhoz jussanak az első magyar Starbucksról.

Bár a válságnak még nincs vége, az év eleje óta újra nagy a nyüzsgés a magyarországi kávéházláncok háza táján. Februárban a máltai Café Jubilee nyitotta meg első magyarországi kávézó-bisztróját a Nagykörúton, a Vígszínházzal szemben. Áprilisban pedig a világ legnagyobb, háromszintes Costa Coffee kávéháza – a hálózat negyedik budapesti egysége – startolt nem messze az első Starbucks helyszínétől, a Nyugati téri Eiffel irodaházban. Igaz, kivonuló is akadt: a magyar piacon túl drágának tartott – még a jelen lévő versenytársaknál is magasabb árakkal operáló – ausztrál Gloria Jean's Coffees a gazdasági válság negatív hatásaira hivatkozva tavaly tavasszal bezárta mindhárom budapesti üzletét, noha 2008-ban még ambiciózus terjeszkedési terveket fontolgatott.

Meglepő módon a belépő Starbuckstól nem tartanak a versenytársak. „Van még hely bőven a magyar piacon, hiszen csak körülbelül öt éve kezdtek el terjedni Magyarországon a franchise-rendszerben működő kávéházláncok, és nemzetközi összehasonlításban még mindig nincsenek nagy számban jelen, noha a magyarok hagyományosan nagy kávéfogyasztónak számítanak” – magyarázta a HVG-nek Szabó Gyula, a bécsi központú Coffeeshop hazai franchise-tulajdonát birtokló Tizia CSC Kft. ügyvezető igazgatója.

Bevallása szerint „mély nyugalommal” várja a versenytársat Molnár Attila, a szomszédos Costa Coffee operatív igazgatója és vezető baristája is. Mint mondja, úgy vágtak bele a Nyugati téri kávéház megvalósításába, hogy már tudták, nem messze nyit majd az első Starbucks. „A Costánál a kávéitalok alapja mindig valódi presszókávé, amelyet képzett baristák – azaz kávéfőző és -szervírozó mesterek – készítenek, és ez tapasztalataink szerint fontos a kávéházi élményhez ragaszkodó magyar fogyasztóknak – magyarázza Molnár. – Legyen a nyitás a Starbucks gondja, hiszen ők teljesen más koncepciót képviselnek, például automata kávégépet használnak, amelyből gombnyomásra folyik a kávé.”

A versenytársak arra számítanak, hogy a Starbucks felpezsdítheti, akár még növelheti is az egész magyar piacot, miközben némileg nyilván át is rendezi az erőviszonyokat. „Nem egymással folytatjuk a legádázabb versenyt, hanem az alacsonyabb árfekvésű, nem hálózatban működő kávézókkal” – tette hozzá Szabó. Mások a szintén jóval olcsóbb McCafékat érzik a legkomolyabb konkurenciának. A McDonald's piacvezető kávélánca jelenleg 33 hazai egységből áll, de a jövőben tovább folytatja a cég a terjeszkedést, és étterem nélküli kávézók nyitását is tervezi. Ilyenből jelenleg egyetlenegy működik Magyarországon – a budapesti Arena Plazában.

A még fejlődő stádiumban lévő piacot a válság sem viselte meg igazán. A Coffeeshop meglévő üzleteinek forgalma például 15 százalékkal nőtt tavaly 2008-hoz képest, ráadásul három új kávézót is nyitottak. Segített az is, hogy a Coffeeshop a többieknél kicsit szélesebb vevőkörre is építhet, mivel üzleteiben van asztalnál rendelés is, nemcsak önkiszolgálás. „A magyarok szeretik, ha kiszolgálják őket. Ez a tényező a 18–37 éves szokásos kávéházlánci célcsoportot 54 éves korig tolja ki” – állítja Szabó. A McCafé hálózata szintén két számjegyű forgalombővüléssel büszkélkedhetett tavaly, s bár a Costa Coffee mesterfranchise-tulajdonosa, a (főként) hírlapterjesztéssel és -kiskereskedelemmel foglalkozó Lapker Zrt. a válság kellős közepén, 2009 elején vágott bele a kávézóbizniszbe, a társaságnál elégedettek az eredményekkel.

Sőt a gazdasági válság egy lényeges szempontból még jót is tett a kávézóláncoknak: lenyomta a bérleti díjakat. A kivonuló Gloria Jean's a hazai honlapján megjelenő búcsúszövegében a recesszió negatív hatásai mellett mégis a magas és rugalmatlan magyar bérleti díjakkal indokolta a távozást. „A válság miatt pangó ingatlanpiacon megváltozott a helyzet, bár a meglévő bérlemények esetében néhány bérbeadó még mindig foggal-körömmel ragaszkodik a korábbi árakhoz. Az új helyszínek kiválasztásánál viszont javult az alkupozíciónk, ami azért nagyon fontos, mert a munkaerő mellett ezek jelentik a működési költségek legnagyobb hányadát” – magyarázta a HVG-nek Szili Katalin, a Coffeeheaven-hálózat igazgatója.

Bár ingatlanpiaci szakértők szerint már az idén újra emelkedni kezdhetnek a bérleti díjak, egyelőre kedvező a helyzet a kávézóláncok terjeszkedéséhez. A jelenleg négy magyarországi egységet működtető, lengyel hátterű Coffeeheaven három-négy éven belül 15-20-ra szeretné növelni kávézóinak számát. A terjeszkedési tervhez zöld utat adott a tulajdonos, ami azért különösen érdekes, mert február végén a láncot megvásárolta a brit Costa, amely így már két hálózattal is jelen van Magyarországon. A nyolc kávéháznál tartó Coffeeshop pedig évi négy-öt új üzletet akar nyitni. Egyelőre a legtöbb lánc Budapestre koncentrál, bár páran fontolgatják a vidéki terjeszkedést is, főleg a megyeszékhelyeken. A fizetőképes kereslet szűkössége miatt azonban csak óvatosan lépik át Budapest határát.

A terjeszkedést gátolja, hogy a gazdasági válság nyomán a külföldi láncok nehezebben találnak maguknak magyar franchise-partnert. A Double Coffee nevű lett, valamint a C House nevű olasz kávézólánc például évek óta hiába keres csatlakozni vágyó vállalkozókat. „A hazai vállalkozások manapság félnek befektetni, biztosabb szektorokban próbálkoznak” – indokolta a lassabb előrelépést a HVG-nek Mandel Katalin, a Magyar Franchise-szövetség főtitkára. Márpedig a kávézólánc nyitása drága mulatság, sajtóértesülések szerint a Lapker Zrt.-nek a Costa márkanév megszerzése és az első két bolt elindítása kétszázmillió forintjába került, a nemrég megnyílt Nyugati téri rekordnagyságú Costa pedig egyedül eleve több mint százmillió forintot igényelt.

A partnerszerzési nehézséget éppen most tapasztalja meg a Coffeeshop is. Eredetileg csak 2011-re tervezte a franchise-átvevők bevonását, ám kiderült, hogy a további terjeszkedés saját erőből túlságosan költséges. „Németországban és Ausztriában a franchise már jól működő modell, a vállalkozók értik, azért kell komoly összegű franchise-díjakat fizetniük, mert cserébe komplett üzleti koncepciót kapnak, így csak a működtetésre kell koncentrálniuk. Magyarországon ez a modell még inkább gyerekcipőben jár, a magyar vállalkozókkal sokszor nehéz megértetni, hogy a know-how-nak igenis komoly értéke van” – érzékelteti a különbségeket Szabó. Bár a gazdasági válságnak ezen a területen is van hozadéka, hiszen több olyan vállalkozó is franchise-partnerként ajánlkozott a Coffeeshopnál, aki korábban önálló kávézót üzemeltetett, ám a recesszió miatt le kellett húznia a rolót. A beszállítók megtalálása sem feltétlenül könnyű: a Lapker például kénytelen volt saját szendvicsgyártó üzemet létrehozni, mivel nem talált olyan magyar beszállítót, amelyik meg tudott volna felelni a Costa minőségi követelményeinek.

Forrás : HVG