Kávé Kávéfőző Kávékapszula Kávédaráló Kávékereső

Kutatások szerint 400 vegyület felelős a kávé aromájáért. Az egyikből ezen négyszáz közül világszerte 120 000 tonnát fogyasztanak el a földlakók évente. Olvadáspontja 238 Celsius fok, a nem kábító fájdalomcsillapítók hatását erősíti, így néha már eleve ezzel dúsítva gyártják a fejfájás ellenszereit. 1819-ben fedezte fel Friedrich Ferdinand Runge, ma egyes cégek tusfürdőbe és samponba is teszik, bár a bőrön keresztül nemigen szívódik fel. A végbélen keresztül viszont igen, ezért erős migrén esetén kúp formájában hathatós segítséget nyújt. Halálos adagja 5-10 gramm, a természetben rovarriasztóként és rovarölőként is jelen van bizonyos fajok levélzetében, és biztosítja, hogy az adott növény rovarellenségei megbénuljanak vagy akár el is pusztuljanak. Az emberi szervezetben az elfogyasztástól számítva 45 perc alatt jut el a vékonybélbe, hatása már egy félórán belül érvényesülni kezd, és 3-6 órán át is eltarthat. Enyhén addiktív, pszichoaktív vegyület, de ha 7 napig napi háromszor 400 mg-ot fogyasztunk belőle, a szervezet megszokja. Bizonyára kitalálták, hogy a koffeinről van szó, mely nemcsak a kávébabban, hanem a tealevélben, a kakaóbabban, a kóladióban, a yerba mate leveleiben, a guaranabogyóban és a yaupon holly növényben is van. A legenda szerint az etióp Kalid a kecskéin észrevette, hogy felélénkültek, sőt, nem aludtak el, miután a kávé termését rágták, és vele örült a világ többi része is, ahol a kávékultúra elterjedt, hogy a fogyasztók elméjével párhuzamosan az üzleti élet is felélénkült, valamint a szociális kapcsolatok is gyarapodtak az egyre nagyobb számban nyíló kávéházakban. Az 1911-ben, az Egyesült Államokban indított The United States Government versus 40 Barrels and 20 Kegs of Coca Cola néven ismert, végül precedensértékűvé a vártnál kisebb mértékben váló perből viszont kiderül, hogy az amerikai állam célul tűzte ki, hogy a Coca Cola cég törölje a koffeint termékei összetevői közül, hiszen a koffein erkölcstelen cselekedeteket, túlságos élénkséget, addikciót, kontrollálhatatlanságot okoz a fogyasztóknál, például hozva fel egy leányiskolát, ahol a fiatal lányokat nem lehetett megzabolázni éjszakára nagy mennyiségű kóla elfogyasztása után. Az ügy vége az lett, hogy a cég csökkentette italai koffeintartalmát, de nem vonta ki a koffeint az összetevők közül, mondván, hogy a koffein nem adalékanyag, hanem azóta is népszerű italuk alapvető része.

2004-ben, Etiópiában egy brazil kutatócsoport 3000 kávécserje megvizsgálása után, melyeket mellesleg 300 típusba tudnak sorolni, ami már önmagában is szédületes teljesítmény, bejelentette, hogy egy 100%-ban koffeinmentes Coffea Arabica cserére bukkantak, és ez a felfedezés 5, de legfeljebb 15 év leforgása alatt forradalmasíthatja a világ kávétermesztését. A felfedezés jelentősége, hogy az eleve koffeinmentes kávé termesztése előnyt adhat termesztőinek azokkal a multi cégekkel szemben, melyek ipari módszerek tucatjaival koffeinmentesítik a zöld babkávét, hogy az így nyert kristályos, fehér anyagot tabletták gyártására és energiaitalokhoz, valamint szépségipari felhasználásra adják tovább. Azok a tudósok is kereshetnek más állást, akiknek határozatlan idejű munkaszerződésük arra szól, hogy genetikai modifikációt kísérletezzenek ki a hagyományos, "élénk" kávéfákon, hogy azok a koffein termelődéséért felelős gént kihagyva növekedjenek. Jelenleg viszont számtalan módszer van a koffein kinyerésére a kávéból és a teából, mind hátborzongatóan biztonságos (főként a technológiát népszerűsítő cég sajtónyilatkozata szerint). Sóoldat, forró víz, metilén klorid, etil acetát, gőz, trigliceridek, széndioxid, aktív szén: ezek az anyagok mind-mind szóba jönnek, ha ki kell vonni a koffeint a kávéból.

De erről részletesebben majd máskor, kedves olvasók!