Kávé Kávéfőző Kávékapszula Kávédaráló Kávékereső

Az Illycaffe kávékonferenciája után szigorúan felülvizsgáltam kávéfogyasztási szokásaimat. Rá kellett jönnöm, hogy amit én kávézás címén elkövetek (két falat között, kutyafuttában leküldök néhány kortyot pusztán a koffein kedvéért), az aligha nevezhető kávézási kultúrának, s a híg, barna löttynek, amit forró víz és némi granulátum segítségével előállítok, annyi köze van a fenséges olasz eszpresszóhoz, mint a Trabantnak a Maseratihoz. Ez a délután rádöbbentett, hogy bizony, lehet ezt másképpen is...
Egykoron, az irodalmi kávéházak fénykorában az írók, publicisták fél életüket a kávéházak márványasztalai mellett töltötték, s rótták buzgón a sorokat dohányfüstbe és kávéillatba burkolózva. Bár ez a korszak sajnos már soha nem tér vissza, az Illy mégis megkísérli újjáéleszteni a kávézás és a művészi írott szó kapcsolatát. 2005 óta minden év őszén kiadnak egy füzetecskét, melyben fiatal európai írók kapnak lehetőséget arra, hogy új dimenziókkal gazdagítsák a kávézás élményét: a novella koncentrált, néhány oldalas műfajában kell elmesélniük egy történetet, amit aztán egy kávé mellett könnyedén elolvashat az ember. A kiadványok ingyen elérhetőek az olasz kávézókban, sőt a szerzők nyilvános felolvasást is tartanak műveikből. Tavasszal aztán a cég ismert írók műveiből válogat, melyekben az alkotók a kávézás világához kapcsolódó történeteket mesélnek el.

Az Illycaffe a legjobb olasz hagyományokat követi azzal is, hogy az esztétikummal, a művészettel üzenetet közvetít. A cég óriási elkötelezettséggel karolja fel a kortárs művészeteket. Nevük minduntalan felbukkan a nagy, nemzetközi művészeti kiállítások és rendezvények támogatói között, és számos kezdeményezéssel segítik a fiatal művészeket. 1992-ben létrehozták az Illy Art Collection kávéskészletet, melynek darabjait olyan nemzetközi hírű kortárs művészek alkottak, mint Michelangelo Pistoletto, Marina Abramović, Sandro Chia, Bob Rauschenberg vagy Jeff Koons, sőt Federico Fellini és Francis Ford Coppola neve is ott van azok között, akik terveztek a kollekció számára. A limitált kiadású, számozott darabokra ma már gyűjtők vadásznak. A Matteo Thun által megálmodott csésze legújabb mintája Pedro Almodóvar új filmjéhez (Los Abrozos Rotos) kapcsolódik: a szintén limitált kiadású csészéken Almodóvar aláírása mellett a film főszereplőjének, Penelope Cruznak Warhol-stílusú képe lesz látható. Ezen kívül maga Almodóvar is tervez majd egy hatdarabos készletet, melyen legismertebb filmjeiből származó, emblematikus jelenetek szerepelnek majd.

A kedvencem az Illy művészetpártoló kezdeményezései közül, az In Principio fotósorozat. Sebastiao Salgado, a zseniális humanista fotóművész azokba az országokba kalauzol el minket fényképezőgépe segítségével, ahol a nyerskávé terem. 2002-ben készült az első sorozat Brazíliáról, Salgado szülőhazájáról, ahol a világon a legtöbb kávét termelik, s azóta minden évben újabb országot mutatnak be a megejtően gyönyörű, fekete-fehér fotók. Mesélnek a táj, a föld szépségéről, ezzel tisztelegve a kávéért dolgozók és minden emberi lény méltósága előtt.
A bűbájos-varázsos fekete italnak lehet valami titka: hatása alatt versek, novellák, vezércikkek sokasága született hajdanán. Vagy talán így van ez ma is? Harry Potter is egy edinburghi kávéház asztala mellől indult el a világot elvarázsolni, s lám mennyi ötlet, szépség, művészet fonódik össze még ma is a kávéval. E nemes nedűnek tehát tisztelet, idő és odafigyelés jár. Kávézni csakis így érdemes…

Ha a kávék között királyt kellene választani, bizonnyal az eszpresszó érdemelné a koronát. A technika, mellyel ezt a kávét előállítják, a XX. század első harmadában forradalmasította a kávékészítést. Az Illettát, a mai presszógépek ősét az Illycaffe alapítója, a magyar származású Francesco Illy találta fel. De mit is tud ez a technika, amit a többi nem? A tökéletes kávé készítésénél elengedhetetlen, hogy forráspont alatti hőmérsékletű vizet (88-92 ºC) használjunk, amit magas, kilenc atmoszférás nyomással présel át a presszógép a tömörített darált kávén kb. 25 másodperc alatt: csak ezzel a módszerrel érhetjük el, hogy ne égjenek el a pörkölt kávé értékes íz- és aromaanyagai a folyamat során. Az eszpresszó technika másik fantasztikus „mellékterméke“ az a vastag, krémes réteg a kávé felszínén, ami a nagy nyomással történő átpréselés során keletkezik, és tele van értékes aromával. Az így elkészített nemes ital intenzív illatával, gazdag ízvilágával és sűrű állagával erős kávé benyomását kelti, az igazság azonban az, hogy koffeintartalma alacsonyabb a más módszerrel készült kávékénál, tehát nemcsak finom, de egészségesebb is többinél!
Ezzel a találmánnyal kezdődött az eszpresszó és a trieszti székhelyű Illycaffe sikere. A kávé nagyszerűsége iránti szenvedély a család harmadik generációjából sem hiányzik: missziójuknak tekintik, hogy hozzájáruljanak az olasz eszpresszó és a kávézási kultúra elterjesztéséhez a teljes és tökéletes kávéélmény létrehozásával – meséli büszkén Riccardo Illy, az alapító unokája, a cég alelnöke.

De vajon hogyan jön létre ilyen kivételes kávé? Igazán jó minőséget csak kiváló alapanyagból lehet előállítani, ezért különös gondot fordítanak arra, hogy csakis a legkitűnőbb nyerskávéval dolgozzanak. Kétféle kávécserjéből lehet kávét készíteni: az egyik a robusta, mely igen ellenálló fajta, de termése kevesebb aromát és több koffeint tartalmaz. A másik az arabica, ami jóval érzékenyebb növény, termesztése munkaigényesebb, viszont jóval több aromaanyagot és kevesebb koffeint tartalmaz. Az arabicának intenzív és gyümölcsös aromája van, kiegyensúlyozott benne a kesernyés és a savanykás íz. A legfinomabb kávékat arabicából készítik. Az olasz eszpresszót sokáig arabica és robusta keverékéből állították elő, de ma már inkább az a tendencia, hogy kizárólag arabica kávé legyen benne.
A híres, kilenc fajta arabicát tartalmazó keverékhez a világ különböző tájairól, Dél- és Közép-Amerikából, Indiából és Afrikából származó kávét használnak, hogy elérjék azt az intenzív, kiegyensúlyozott, összetéveszthetetlen aromát, melybe már sokan beleszerettek a világon. Az évek során kísérleteztek más kombinációkkal is, de végül mindig arra jutottak, hogy nincs jobb Francesco nagypapa eredeti kilencesénél.

A kávékonferenciát az Olasz Fesztivál rendezvénysorozat részeként, Gian B. Campagnola, Olaszország nagykövetének védnöksége alatt, az Olasz Külkereskedelmi Intézet, az Olasz Kultúrintézet és a Gruppo Illy közreműködésével rendezték meg május 26-án a Corinthia Hotelban. A fesztivál két hónapja alatt a művészet, a technológia, a gazdaság és a tudomány néhány kiemelkedő olasz képviselőjét mutatják be a magyar közönségnek. A rendezvény célja, hogy erősítse a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi, tudományos és kulturális kapcsolatokat.

Forrás: Netriport - Szabó Helga