Kávé Kávéfőző Kávékapszula Kávédaráló Kávékereső

Kávéval rohangáló városlakók

Milyenek a kapcsolataik, hogy töltik szabadidejüket, mit fogyasztanak, hol és hogyan élnek, dolgoznak a városlakók? Ezekre a kérdésekre próbált megfelelni egy kávécég megbízásából készített kutatás. Több érdekes felfedezést is köszönhetünk a társadalmi trendeket kutató német intézetnek.
A világ népességének 18 százaléka 40 nagyvárosban él, és az összes gazdasági tevékenység kétharmada hozzájuk kapcsolódik – derül ki a felmérésből. Természetes hát, hogy odafigyelünk rá, mi történik a városokban, hiszen országok helyett hamarosan városok hálózataként foghatjuk fel a Földet.

A mai fiatalok és még inkább a most megszülető gyermekeik már szabadon választhatják meg lakóhelyüket, mert minden globalizálódik. Munkahelyet is a világ bármely pontján találhatnak és gyakran válthatják azt: aki húsz év múlva áll munkába, életében átlagosan 19-szer cserél munkahelyet. Kapcsolatai eközben jóval lazábbak, mint az néhány évtizeddel ezelőtt megszokott volt – sőt, egyre többen maradnak egyedülállók is.

A kutatás öt fő trendet vázolt fel a városi jelenben és jövőben: reatívnak, természetszeretőnek, maximalistának, közösséginek és kulturális élményeket keresőnek írva le a városi polgárt. Lássuk, mit is jelentenek ezek pontosan!

A városi kreatívaknak inspirációt jelent a város. Budapesten is egyre nagyobb számban megtalálhatók: kreatív munkát végeznek, melyhez semmi másra nincs szükségük, csak egy laptopra és internetre. Éppen ezért gyakran kávéházakban ücsörögve dolgoznak, s a város ihletül szolgál a munkájukhoz. Életük ezen kívül az utcákon, parkokban, találkahelyeken zajlik – újabban neonomádoknak is szokás nevezni e bohém fiatalokat.

Fontos tendencia, hogy a városok térnyerésével egyidőben felértékelődik a természet. Ez persze kapóra jön a zöld mozgalmaknak, melyek megpróbálják megszólítani a városokban élő természetkedvelőket. A kettő nászából születnek meg a boltok polcain bioélelmiszert keresgélők, a szabadságszerető biciklisek, s a Margit-szigetre futni, a János-hegyre kirándulni járó fiatalok.

A város sokaknak azt a helyet jelenti, ahol céltudatosan építhetjük a karrierünket. A legtöbb időt a munkára fordítják, modern otthonokban élnek és a boltban félkészen vásárolt ételekből főznek pár perc alatt vacsorát – a briteknél például már tavaly is a lakosság 69 százaléka fogyasztott ilyen táplálékot. Természetesen ők is kávéznak, a folyamatos pörgéshez ugyanis elengedhetetlen szükségletük a koffein, melyet általában útközben papírpohárból vagy speciálisan erre a célra készített termoszból fogyasztanak.

Egyre inkább hódít az internet is, a jelen fiataljai nagyrészt ennek segítségével építenek kapcsolatokat. Az online közösségeknek ma 50 millió tagja van, két év múlva három és félszer ennyi lesz, s eközben felértékelődnek a virtuális kapcsolatok. Az előrejelzések szerint 2012-re meghússzorozódik a mobil adatforgalom az öt évvel korábbihoz képest, ami azt is jelzi, hogy a kapcsolattartás a személyes találkozások helyett a virtuális világba kerül át. Azt mondják, egy ma születő városlakó húsz éves korára 250 ezer e-mailen, ötezer óra videojátékon, tízezer óra mobil üzenetváltáson lesz túl. Persze, a személytelenedés mellett hirtelen fontossá válnak a valódi világ kapcsolatai is, így a modern városlakók gyakran járnak tömegrendezvényekre, vagy éppen vacsorázni, kávézni a barátaikkal.

S végül nem elhanyagolhatók a kulturális élmények sem. A világban, ahol mindenki kedvére költözhet és repkedhet az országok között, többnemzetiségű, multikulturális városok alakulnak ki. Az ezekben élők szívesen keverik a kulturális élményeket, s egy nap több nemzet hagyományaiban is elmerülnek – legyen szó gasztronómiáról vagy kulturális programokról.

Forrás : Szabad Föld Online