Nem tudom hányan olvassák a HVG-t rendszeresen, de egy nagyon érdekes, és tanúlságos cikkre bukkantam a kávéval kapcsolatosan, ami jól tükrözi a piaci viszonyokat. Szépen visszaadja, hogy mivel próbálnak bennünket itatni, de leginkább etetni. Jól rávilágít arra is a cikk, hogy a nagy marketing maszlag mögött valójában mi is lapul. Honnan származik, és milyen minőséget képviselnek valójában a csak Önöknek, csak ma, csakis kézzel válogatott kávék.
Gumiszaggal gőzölgő vagy éppen gyógyszerízű eszpresszó a csészében, törmelék és szemét a kávébabok között, valamint pörkölési gondatlanságok (például katicabogár pöttyeire emlékeztető égési foltok), sőt a szakértő számára észrevehető növényvédelmi hibák („jelentős szemalaktalanság”) szerepeltek az értékelőlapokon, jelezve: a HVG által vizsgált kávék többsége nem nyűgözte le a kényes szakembereket. Az aromát, illatot, utóízt, savasságot, testességet, kiegyensúlyozottságot, egységességet és édességet értékelő, külön-külön ötfokozatú (az angolszász hagyományt követve 6-tól 10-ig terjedő) skálán a legtöbb terméknek az alacsonyabb pontszámokkal kellett beérnie. Pedig a profi eszpresszógépen nem lesz rosszabb ízű ital ugyanabból a kávéból, mint otthon főzve. „Faszén, gumi, piszok, föld”, sorolta az „aroma” rovatban az alacsony pontszámok mellett Molnár Attila barista. A földes buké egyébként a legvalószínűbben az olcsó vietnami robustából kerülhet a keverékekbe.
A teljes cikket a HVG-n olvashazja a kedves érdeklődő.
Oszd meg másokkal is:
Ismerje meg részletesen kávé és kávéház tesztelési rendszerünket. 
