Szemeskávé tesztek, kávékóstolások

A Moak kávéházat 1967-ben alapította Giovanni Spadola Modicában, Szicíliában. Néhány éven belül megkezdődött a legjobb minőségű nyers kávészemek importálása Indiából, Afrikából, Dél- és Közép-Amerikából. Fia, Allessandro, és lánya, Annalisa, csatlakozásával a cég növekedése és evolúciója elérte a második generációt, mely különösen a HoReCa-ra és a minden kontinensre kiterjedő terjesztésre specializálódott. A minőség, a kávé iránti szenvedély, a professzionalizmus, a vezető innováció, a belső kémiai labor és a barista tréningek csak néhányak azok közül a tényezők közül, melyek nagy részben hozzájárulnak ahhoz, hogy a Caffé Moak egy fontos céggé váljon. Továbbá, a sokéves tapasztalatnak és az évek során elsajátított tudásnak köszönhetően a cég versenyképes és innovációk sorát vezeti be azért, hogy a vendégeket megismertesse a kiváló minőségű termékek sokaságával és a különböző szolgáltatásokkal. A cég rendkívül széles kínálattal rendelkezik. Ennél fogva ahhoz, hogy a legspeciálisabb igényeket is kielégítsék, a választék magában foglalja a legkiválóbb minőségű, kis kiszerelésű keverékeket éppúgy, mint azon keverékeket, melyek a költségkímélőbb piac számára készülnek. Ezen kívül az olyan termékek, mint a forró csokoládé, a tea és a koffeinmentes kávé biztosítják, hogy a választék teljes körű legyen a világ 57 országában. Édeskés kávékeverék, kiegyensúlyozott, ám határozott savassággal, tejszínes krémességgel, lágy aromákkal, visszafogott lecsengéssel. Diós-vaníliás piskótára emlékeztető aromák, mely mellé olykor enyhe meggyes aroma is felbukkan. A hölgyek kedvenc keveréke - tudtuk meg a forgalmazótól.

Tisztelt Olvasó!

Tesztünk óhatatlanul szubjektív, eredményeink függnek a rendelkezésünkre álló gépektől, és a tesztelők egyéni izlésétől,  mindazonáltal elég jól megközelítik azt a végeredményt, amit egy fogyasztó fog tapasztalni otthonában a hozzávetőleg hasonló képességű háztartási gépei birtokában. A kereskedelmi minőségű (tehát kiváló) gépeket használó kávézók hozzáértő személyzettel sokkal többet is kihozhatnak a kávékeverékekben rejlő ízekből, de hozzáértés és a minőség iránti elkötelezettég hiányában a mi eredményeinket is alulmúlhatják.

A Moak kávé hivatalos forgalmazójától, a Caffé Moak Magyarország Kft. -től kaptuk a lehetőséget a tesztelésre.

Pontozás:

Krém egységessége, tartóssága: 1-5 pont
Íz harmónia: 1-10 pont
Testesség: 1-5 pont
Ár/érték arány: 1-10 pont

A tesztelés szempontjairól bővebben itt olvashat!

Kávé típusa: Moak Dolce Vita

Pörkölés ideje: 2013.10.28, Lejárat ideje: 2015.10.28, Csomagolás: 1kg-os szelepes csomagolás
Ár: 7.410- Ft/kg, Forgalmazó adatai

Paljoc:

A Moak második tesztmintája az előzőhöz hasonló, sötét pörkölésű robusztás blendnek tűnt, fényes, de nem olajos szemekkel, melyeken apró égés pöttyök is felfedezhetőek voltak. Megmondom őszintén, nagyjából a Stellahoz hasonló dolgokra számítottam minden szempontból, de szerencsére sejtésem nem igazolódott be. A meglehetősen finom őrlést igénylő kávé első próbájakor nyoma sem volt az ominózus gyógyszeres keserűségnek amivel testvére helytelen készítés esetén büntetett múltkor. A próbálgatások során odáig jutottam, hogy ezt a blendet az E61 HX géppel akár mindenféle hűtőcsapolás nélkül nyugodtan elkészíthetjük, annyira jól bírja, tolerálja, sőt kéri a hőt. Ilyen extrém magas értéket mint a mostani 97-98 fok volt, rendkívül ritkán mutat nálam a fejhőmérő. Szép, érdekes módon az elején teljesen feketén meginduló majd felkrémesedő lefolyás, jó crema és tényleg szinte lehetetlen megégetni. Ízben nem túl bonyolult, minőségi kakaóporra emlékeztető klasszikus vonal, amely szépen kiegészül valamiféle aszalt trópusi gyümölcsre emlékeztető párhuzammal, ezt esetenként ananászként érzékeltem. Kellemes, lágy, kiegyensúlyozott kávé, amely tejes italként is elnyerte tetszésemet, de eszpresszónak fogyasztottam szívesebben, kevés fehér cukorral, bár anélkül is megállta a helyét. Koffein tartalma érezhető, de nem vészes. A több kapucsínós csészényi hűtőcsapolástól irtózó HX-es gép tulajdonosoknak ez a kávé maga a kánaán. :-)

Kávégép: Magister Stella / Kávéőrlő: Catler CG8010
Pontszám: Krém: 4,5 / Íz, harmónia: 7 / Testesség: 4,5 / Ár-érték arány: 7 / Összpontszám: 23

 

Monyesz:

Ez a tesztkávé egy enyhén olajosra pörkölt keverék, jól láthatóam többféle pörkölési szintű keverék. Viszonylag finom őrlést igényel, átlagos őrlés mellett gyorsan átfolyik. Finomabb őrléssel nem indul szépenn a lefolyás, nem a megszokott crema jelenik meg, hanem fekete lé, amely folyamatosan felkrémesedik. Az ideális hőfokot nem volt egyszerű megtalálni. Amikor a szokásos mogyoró színt adta, akkor egy elég átlagos kakaó-csokis íz jelent csak meg. Magasabb hőfokon javult, de igazából a lassú lefolyással, olyan 35-40 másodperces tartományban, lett ideális. Ekkor a crema már egész sötét lett, színe alapján már égettnek gondoltam, de az íze alapján mégsem! Mivel a kávékat cukorral és cukor nélkül is szoktam kóstolni, ebben az esetben ez nagyon érdekes eredményt hozott. A cukor adott egy pluszt az italnak, olyan aláfestő zeneként kinyitotta a gyümölcsös vonalat. Egy nektáros alapra felkúszó enyhén savas gyümölcs került elő az utóízben, miközben a kakaós vonal vitte a fő ízvonalat. Valójában egy desszertkávé sikeredett így belőle. Hozzá kell tennem, hogy bár a blend széles hőtartományban működik, az ideális esetet bizony el kell találni, és ez nem is egyszerű jelen esetben. Tejes vonalon nem mutat sokat, ráadásul nekem a szimpla szűrővel meg sem sikerült közelíteni a dupla szűrős eredményt. Nem kifejezetten a kezdők kávéja ez, csak a bátrak álljanak neki az otthoni próbálozásnak.

Kávégép: Gaggia Baby '80 / Kávéőrlő: Compak K6
Pontszám: Krém: 4 / Íz, harmónia: 7 / Testesség: 3 / Ár-érték arány: 7 / Összpontszám: 21

 

Blaze:

A második Moak minta bontáskor mintha egy árnyalatnyit világosabb pörkölés lenne,de lehet csak az emlékezetem tréfál meg. Hasonlóan finom őrlést igényel, mint az első, hőfokban (víz) azonban nagyon eltérő. Ez a keverék igencsak magas, már-már fortyogós vízben érzi jól magát. A krémre nem lehet panasz, megfelelően vastag, a cukrot süppedősen tartja, mintázódásra is hajlamos. A lefolyás itt is lassú, csepegősen induló legyen, utána meg jó vékony. (mouse tail) Ez a keverék egy nagyon tiszta, jó minőségű (Holland) kakaópor ízzel nyit, ezen fekszik egy enyhén fanyarkás-édes gyümölcs, a kortyot pedig egy grillázs zárja. Mint a legtöbb dél-Olasz kávénak, ennek is igen jól áll egy pici fehér cukor, az nyitja meg szépen a közepes savakat ebben. Tejjel nem hatott meg, de dupla ristretto formájában nagyon ízlett! Tessék figyelni a magas hőfokra,és a lassú-csepegős lefolyásra,úgy adja a legjobb formáját!

Kávégép: Grimac La Uno / Kávéőrlő: Mahlkönig Vario
Pontszám: Krém: 4,5 / Íz, harmónia: 8 / Testesség: 4 / Ár-érték arány: 7 / Összpontszám: 23,5

 

Lorien:

Sötét, nem teljesen egyenletes pörkölésű, ép, fényesen csillogó szemek, olajkicsapódás nyomai csak nyomokban láthatóak. Kb. minden tizenötödik kávébab egészen világos árnyalatú. Nagyjából 20% lehet benne a robuszta. Ha az előző Moak blendet nem kezdőknek javasoltam, akkor most nehéz mit mondani, mert a “helyzet fokozódik”. Na de lássuk a medvét: szintén extrém finomra kell az őrlőt állítani, és igencsak magas és stabil hőfokkal kezdjünk neki a csapolással. Nálam 97 fokra kellett állítani a PID-et, érdekes, hogy itt adja az optimumot, egyáltalán nem ég meg, sőt itt él igazán. A lefolyás tekintetében nyugodtan felejtsük el, amit a tankönyvek írnak, esetünkben 30 másodperc felett kezdődik az élet, de még jobb, ha 40 környékéig merészkedünk. A szokásos alapdózist is bőven túlléphetjük, szimpla esetén 12, duplánál pedig 20 gramm őrleményt is felhasználhatunk, annyira, hogy szinte már alig lehessen feltenni a kart. A lefolyás egyébként azt mutatta, hogy a minta kezdett fáradni, szinte egy csapolást sem sikerült végig egyenesre fogni. Krémje átlagos mennyiségű, de jó szerkezetű, a cukrot azonban a fotózás erejéig sem tartja, egy-két másodperc után alábukik. Színe egészen gesztenyebarna árnyalatú, mintázódást csak elvétve mutatott. Íz tekintetében a gyors lefolyásokat inkább nem értékelném, nem is lényeges. Amint belőttem az őrlést, elkezdődött a harc a celsiusokkal, ahogy mentem felfelé, egyre inkább megnyílt, differenciálódott a sztenderd dél-olasz csokoládés világ. Meglepetésemre, egyszer csak némi virágosság kíséretében megjelent a gyümölcsösség, amelyet igazából nehéz volt meghatározni, eleinte inkább citrusosnak éreztem, majd amikor elértem az optimumot, bogyós- vagy inkább túlérett trópusi gyümölcsösbe váltott, különösen némi cukor hozzáadásával. Egyébként - talán nem véletlen a blend névadása sem, - cukor nem is kell hozzá, ha sikerült telibe kapni, akkor a természetes nektáros-grillázsos édessége pont elegendő, amelyeket szépen kiegészíti a finom kakaós-étcsokoládés alapot. Emellett mandulás, marcipános, törökmogyorós, enyhén rózsaborsos, fűszeres jegyek is észlelhetők. Bevallom őszintén, a nagy kísérletezésben ezúttal nem is jutottam el odáig, hogy tejes italban próbáljam ki, de aki szereti a jó értelemben vett oldschool olasz kávét, ezt a keveréket egyébként sem tejes italnak fogja fogyasztani.

Kávégép: La Cimbali Domus Classic / Kávéőrlő: Mazzer Mini
Pontszám: Krém: 3,5 / Íz, harmónia: 7,5 / Testesség: 4,5 / Ár-érték arány: 7 / Összpontszám: 22,5

 

Weinmaker:

Nem teljesen egyenletes, sötér pörkölésű, fényesen csillogó kávébabokból áll a minta. Az első pár próbálkozással nem voltam elégedett, és a többiek tanácsára jóval feljebb mentem a hőfoknál. Ezzel nem is árulok el nagy titkot, hogy ez a kávé nagyon magas vízhőfokot kíván. Az őrlési beállítást is igencsak finomra kellett vennem, hogy megfelelő legyen az eredmény. De a kísérletezés meghozta gyümölcsét, és sikerült megtalálni a számomra megfelelő értékeket. Gyakorlatilag az E61-es HX-es gépemnél csak minimális hűtőcsapolásra, inkább csak öblítésre volt szükség, és már lehetett is feltenni a kart. Emlékeim szerint talán az illy kívánt még ilyen magas hőfokot, de még az sem ennyit. További jó tanács, hogy ne spóroljunk az adagolásnál, mert szimpla esetében 10-12g, míg duplánál 18-20g az ideális mennyiség. A lefolyás sötéten indul, majd felkrémesedik. A krém állaga, és olajossága jó, a cukrot csak tompítja. Ne ijedjünk meg ha sötét árnyalatú lesz a crema, ezt a kávét szinte lehetetlen megégetni. Ízében a csokoládés-kakaós vonalat, gyümölcsös, nektáros jegyek egészítik ki, továbbá szépen jön a grillázs, és a marcipán. Igazi desszertkávé jelleget ölt ez a blend, és bár meg kell küzdeni vele, de igen kellemes végeredményt élvezhetünk a csészénkben.

Kávégép: 2elle Eletta (Bezzera Giulia) / Kávéőrlő: Mahlkönig Vario
Pontszám: Krém: 4 / Íz, harmónia: 7,5 / Testesség: 4 / Ár-érték arány: 7 / Összpontszám: 22,5

 

Összegzés: Sötét, nem teljesen egységes pörkölésű, fényes kávébabok. A legjobb eredmény érdekében az átlagosnál finomabb őrlési, és nagyon magas vízhőfokkal érdemes probálkozni. A krém ilyenkor, sötét árnyalatú, állaga és olajossága jó. A cukrot tompítva nyeli el. Ízében ha mindent jól csináltunk, a csokoládés-kakaós alapot kellemes gyümölcsösség tesz kerekké, melyben a bogyós gyümölcsökön keresztül, a trópusi gyümölcsökig sok mindent érezhetünk. Az egészet némi grillázs, mandula, mogyoró, és fűszeres jegyek bolondítják meg. Kellemesen kiegyensúlyozott, finom desszertkávét alkotva. Leginkább risztrettónak, eszpresszónak érdemes elkészíteni.

 

A teszthez használt 2elle kávégépet a Pasco Kft. biztosította.

Ha kóstolta már ezt a kávét pontozza le Ön is a mi pontozási rendszerünk alapján, illetve írja le véleményét!
A tesztel kapcsolatos véleményét elmondhatja fórumunkban. Kattintson ide!