Tartalomjegyzék
A kávékészítés különféle módozatai
French press, eszpresszó, kávépárna
Minden oldal

4. French Press

A francia dugattyús kávéfőzőt először forró vízzel fel kell melegíteni, majd a vizet kiöntve, a kávét durvára őrölve kell belehelyezni (a darálás minősége itt is nagyon fontos, de az összes kávéelkészítési eljárás közül ez igényli a legdurvább őrleményt). A kávéra forró, de már nem lobogó vizet kell önteni, és a dugattyút visszahelyezni a vízszint tetejére. Három-öt percnyi állás után a dugattyút (amely valójában egy szűrő) le kell nyomni, és ezzel elválasztjuk egymástól az alulmaradt kávézaccot a szűrőn keresztül a dugattyú fölé került, tálalásra kész kávétól.Ha többet szeretne tudni a French Press-ről kattintson ide!

5. Eszpresszó

E kávéfajta készítéséhez szintén szűrőtartós kávéfőző kell, a külső hasonlóság ellenére azonban ezek másképpen működnek. Az eszpresszógépek lényegesen nagyobb nyomással préselik át a vizet a kávén annak érdekében, hogy minden íz- és illatanyag átkerüljön az elkészült italba, mint amennyire az imént említett egyszerűbb kávéfőzők képesek. Az eszpresszót főző gép nem hevíti túl a vizet, nem készít gőzt belőle, hogy annak feszítőerejét használja ki, hanem az – ideális esetben 88–92 fokos hőmérsékletű – vizet saját elektromos szivattyújával vagy más mechanikus megoldás segítségével 9–10 bar nyomással préseli keresztül a darált kávén (amelynek mennyisége adagonként 6,5–7 gramm). A folyamat mindössze 25–30 másodpercig tart, ezért is kapta a nevét az olasz espresso, vagyis gyors szóból.

Egy klasszikus Gaggia Espresso képén jól látható az eszpresszógépek jellegzetes felépítése. A felülső részben, hátul található a víztartály, a mellső részben pedig a vízmelegítő és a kellő nyomást előállító szivattyú (valamint ezek vezérlőegységei). Ezen egység alján található a nyéllel ellátott szűrőtartó, amelyet tehát balra elfordítva emelhetünk ki a helyéről. A szűrőbe helyezzük el a finomra őrölt kávét, amely a főzés során a szűrőtartó alján található egy vagy két nyíláson keresztül vékony sugárban - "egérfarokban" - folyik le az alá helyezett csészébe.

Mint már említettük, önmagában a készülék megjelenése nem garantálja, hogy eszpresszógéppel van dolgunk. A már említett kisnyomású kávéfőzőknek eléggé hasonló nyeles szűrőtartója van, és működésmódja a boltban nézegetve is teljesen hasonlónak tűnik. Vásárlás előtt mindig győződjünk meg a készülék csomagolásán található feliratok vagy a mellékelt használati utasítás átböngészésével, hogy a készülék valóban nagynyomású vízzel üzemel.

Léteznek másfajta eszpresszógépek is. A nyeles szűrőtartó ezen is megfigyelhető, de a víz nyomását nem elektromos szivattyú, hanem a kézi erővel működtetett kar lenyomása adja. Ezek a készülékek (képünkön egy La Pavoni Europiccola látható) már az eszpresszókészítés csúcsát jelentik, használatukhoz azonban jelentős tapasztalatra és gyakorlatra van szükség. Ha a kávé előkészítésének bármelyik fázisa, vagy a karos eszpresszókészülék működtetésében a legkisebb hiba, emberi figyelmetlenség történik, az elkészült eszpresszó egyáltalán nem lesz jó minőségű. Ezek a készülékek a szükséges szaktudás és, valljuk be, meglehetősen borsos áruk miatt már valóban csak a mindenre elszánt és megszállott kávérajongóknak valók.

6. Pod, kávépárna, kávékapszula

Az eszpresszó elkészítéséhez van azonban egy másik lehetőségünk is: a pod (magyarul hívhatjuk kávépárnának). Koncepciójában kicsit a filteres teához lehetne hasonlítani, de siessünk leszögezni, hogy ez igazságtalan összevetés lenne. Filteres teát magára valamit adó teázó nem is vesz a kezébe; a pod nem ilyen. Előre darált, tömörített, speciális áteresztő papírba csomagolt, egy adag kávé, amelyet legtöbbször darabonként, külön-külön aromatartó, védőgázas csomagolásba zárnak (bár akad gyártó, amelyik nem egyesével, hanem 18–20-asával csomagol), elvileg garantálva ezzel a frissességet egészen a kibontásáig és megfőzéséig. Természetesen ehhez megfelelő kávéfőzőre van szükség, ráadásul a podok sem egyfélék, legalább négy változatot ismerünk: a legelterjedtebb az ESE (Easy Serving Espresso), amelyhez több gyártó is csatlakozott (és a prémiumkávék is mind kaphatók ilyen kiszerelésben), de a Senseo a saját podjait gyártja (nem eszpresszószintű kávéval), akárcsak a Gaggia az Evo-kapszulákat; a negyedik pedig a Nespresso rendszere.

A podok mindenesetre eléggé elterjedtek a vendéglátásban, sok kávézóban praktikusságuk folytán ilyen készülékeken főznek kávét, és a prémiummárkák is kínálják szinte teljes áruválasztékukat podok formájában is. A kávé minőségéből tehát nem kell semmit feladnunk, az egyéb anyagi és komfortbeli különbségeket kell csak összevetnünk, mielőtt döntést hozunk (köztük azt is, hogy itt a kávégép mellett nem kell darálóra költenünk, ez tehát valamennyire kiegyenlíti a kávé magasabb árát; legalábbis rövid távon, mert napi két adag elfogyasztása mellett körülbelül egy év kell ahhoz, hogy egy daráló árát pluszban kifizessük a kávéra). Tehát figyelembe kell vennünk, hogy a podok ára elkészítésük, csomagolásuk folytán nyilvánvalóan magasabb, mint a szemes vagy akár előre darált kávéé. Ugyanakkor használatukkal nagyobb szabadságot is élvezhetünk, mert egyszerre akár sokfélét is beszerezhetünk, és változatosabban főzhetünk kávét, mintha egy vagy két megbontott szemes csomag jelentené csak a házi raktárunkat.

Forrás: eszpresszo.com , terebess.hu